A védett természeti területeken, valamint a Natura 2000 hálózatba tartozó területeken a szakterületi jogszabályok alapján tilos, illetve engedélyhez kötött a jármûvel történõ közlekedést. A védett természeti területek interaktív térképe bárki számára elérhetõ a Természetvédelmi Információs Rendszer közönségszolgálati modulján. Fontos tudnivaló még az is, hogy az erdõtörvény alapján erdõterületen (a természetvédelmi oltalomtól függetlenül) kerékpározni és lovagolni, motorral, illetõleg gépkocsival közlekedni csak az arra kijelölt úton szabad.

2008. január 1-jétõl a rendelkezéseket megsértõkkel szemben kiszabható helyszíni bírság összege megemelkedett, csakúgy mint a természetvédelmi szabálysértés esetén kiróható pénzbírság mértéke.

Objektív felelõsség

A közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény (Kktv.) módosítása alapján 2008. január 1-jétõl az objektív felelõsség elve érvényesül a védett természeti területen gépjármûvel engedély nélkül történõ közlekedés, valamint az engedélyezett közlekedési útról való letérés tényállásokra is. A kiszabható bírságok összegét, valamint a szabályszegések körét a 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet 7. sz. melléklete tartalmazza.


A rendszámozás kérdése

A Kktv. új 25/A §-a megoldja a közúti közlekedésre (akár korlátozásokkal) alkalmas quadok nyilvántartásának és azonosítóval történõ ellátásának problémáját: "közúti forgalomban a motorkerékpár [ideértve a négykerekû motorkerékpárt is (quad)], a segédmotoros kerékpár [ideértve a négykerekû segédmotoros kerékpárt is (quad)], a közúti forgalomban érvényes hatósági engedéllyel és jelzéssel vehet részt". Négykerekû motorkerékpár (quad) esetén 2008. január 1., négykerekû segédmotoros kerékpár (quad) esetén 2009. május 1., kétkerekû és háromkerekû segédmotoros kerékpárok esetén 2011. január 1-jétõl kötelezõ a rendszám, amelyet a közlekedési hatóság vizsgálata alapján adnak ki.


A közút kérdése

Forgalmi rendszám természetesen csak közúti közlekedés esetén kötelezõ. A közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény szerint "út: a jármûvek és a gyalogosok közlekedésére, vagy csak a jármûvek, illetve csak a gyalogosok közlekedésére szolgáló, e célra létesített vagy kijelölt közterület, illetõleg magánterület (közút, magánút)". Emellett kimondja a jogszabály azt is, hogy a "közforgalom elõl elzárt magánút: a sorompóval, kapuval vagy más fizikai eszközzel lezárt, vagy mindkét irányból behajtani tilos jelzõtáblával és a magánút feliratot tartalmazó kiegészítõ táblával jelzett út, amely az ingatlan-nyilvántartásban magánútként van bejegyezve". Tehát, ha az út kezelõje nem jelzi, hogy a tulajdonában levõ út közforgalom elõl le van zárva, azt a közúti közlekedésre vonatkozó szabályok figyelembe vételével bárki használhatja, amennyiben az tényleg bejegyzett, helyrajzi számmal rendelkezõ út.

Vonatkozó jogszabályok

A természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. törvény

38. § (1) Védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges különösen:
i) közösségi és tömegsportesemények rendezéséhez, sportversenyhez, technikai jellegû sporttevékenység folytatásához;
j) jármûvel történõ közlekedéshez, az arra kijelölt utak, az engedélyezett tevékenységek végzéséhez szükséges munkagépek, valamint a feladatukat ellátó - külön jogszabályokban erre feljogosított - személyek jármûvei kivételével.

80. § (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával
e) a természetvédelmi hatóság engedélyéhez, hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély, hozzájárulás nélkül vagy attól eltérõen végez
természetvédelmi bírságot köteles fizetni.
(5) A természetvédelmi bírság nem mentesít a büntetõjogi, a szabálysértési, a kártérítési felelõsség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, továbbá a helyreállításra vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.


A szabálysértésekrõl szóló 1999. LXIX. törvény

Természetvédelmi szabálysértés
147. § (1) Aki
a) a természetvédelmi hatóság engedélyéhez vagy szakhatósági hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély vagy szakhatósági hozzájárulás nélkül, vagy az engedélytõl, szakhatósági hozzájárulástól eltérõ módon végez vagy végeztet, bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget,
b) természeti területen - beleértve a védett természeti területet is - a természetvédelmi célokkal össze nem egyeztethetõ tevékenységet folytat, szemetel, a területet más módon szennyezi, tiltott helyen tartózkodik, tiltott módon közlekedik, engedély nélkül tüzet rak,
százötvenezer forintig terjedõ pénzbírsággal sújtható.


Az egyes szabálysértésekrõl szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet

Útügyi szabálysértés
60. § (1) Aki
f) természeti és védett természeti területen az engedélyezett közlekedési útról letér,
ötvenezer forintig terjedõ pénzbírsággal sújtható.


Az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekrõl szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet

9. § (2) A védett természeti területnek nem minõsülõ Natura 2000 területen a felügyelõség engedélye szükséges
d) a talajfelszínen, száznál több fõ részvételével zajló közösségi és tömegsportesemény rendezéséhez, valamint a technikai jellegû sporttevékenység folytatásához.


Az erdõrõl és az erdõ védelmérõl szóló 1996. évi LIV. törvény

82. § (2) Az erdõterületen kerékpározni és lovagolni, motorral, illetõleg gépkocsival közlekedni csak az arra kijelölt úton szabad.

103. § (1) Amennyiben az erdõ látogatója az erdõ védelmére, a haszonvételek gyakorlására, valamint az erdõ látogatására vonatkozó, e törvényben megállapított elõírásokat megszegi, az erdészeti hatóság határozata alapján erdõvédelmi bírságot köteles a külön jogszabályban meghatározott számlára a határozat jogerõre emelkedésétõl számított harminc napon belül befizetni. Az erdõvédelmi bírság legkisebb mértéke kétezer forint, legnagyobb mértéke ötvenezer forint.


A Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény

Természetkárosítás
281. § (1) Aki
a) fokozottan védett élõ szervezet egyedét,
b) védett élõ szervezet egyedeit, feltéve, hogy azok külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élõ szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legalacsonyabb értéket,
károsítja vagy elpusztítja, bûntettet követ el, és három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendõ, aki védett
1. természeti területet,
2. barlangot,
3. élõ szervezetek életközösségét, vagy azok élõhelyét jogellenesen jelentõs mértékben megváltoztatja.

A közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény

21. § (1) A gépjármû üzemben tartója, illetve a 21/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a gépjármûvet használatra átvevõ személy felel azért, hogy az általa üzemeltetett, illetve használt gépjármûvel
g) a természet védelmére
vonatkozó - külön jogszabályban meghatározott - egyes elõírások betartásra kerüljenek

25/A. § A közúti forgalomban
b) a motorkerékpár [ideértve a négykerekû motorkerékpárt is (quad)],
d) a segédmotoros kerékpár [ideértve a négykerekû segédmotoros kerékpárt is (quad)],
- a 25. §-ban meghatározott kivételek alkalmazása mellett - a közúti forgalomban érvényes hatósági engedéllyel és jelzéssel vehet részt.

47. § A törvény alkalmazásában:
h) Út: a jármûvek és a gyalogosok közlekedésére, vagy csak a jármûvek, illetve csak a gyalogosok közlekedésére szolgáló, e célra létesített vagy kijelölt közterület, illetõleg magánterület (közút, magánút). Magánútnak kell tekinteni az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló területen lévõ, közforgalom elõl elzárt utat is.
i) Közforgalom elõl elzárt magánút: a sorompóval, kapuval vagy más fizikai eszközzel lezárt, vagy Mindkét irányból behajtani tilos jelzõtáblával és a magánút feliratot tartalmazó kiegészítõ táblával jelzett út, amely az ingatlan-nyilvántartásban magánútként van bejegyezve.


59. § (1) Ez a törvény � a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel � 2008. január 1-jén lép hatályba, egyidejûleg hatályát veszti
(4) A Kkt. 25/A. §-a d) pontjának e törvény 10. §-ával megállapított rendelkezését a 2009. január 1-jét megelõzõen használatba vett
a) négykerekû segédmotoros kerékpárokra 2009. május 1-jétõl,
b) kétkerekû és háromkerekû segédmotoros kerékpárokra 2011. január 1-jétõl
kell alkalmazni.
(5) A Kkt. 25/A. §-ának d) pontjában meghatározott jármûvek hatósági engedéllyel és jelzéssel való ellátását az üzemben tartónak - külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint - 2009. január 1-jét követõen kell kérni.

Megjegyzés: a 2009. január 1-je után használatba vett 2-3-4 kerekû segédmotoros kerékpár esetében a hatósági engedéllyel és jelzéssel való ellátást a jármû üzembentartójának a jármû üzembehelyezésekor kell kérnie.


A közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések körérõl, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegérõl, felhasználásának rendjérõl és az ellenõrzésben történõ közremûködés feltételeirõl szóló 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet

7. melléklet a 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelethez
Sorszám A természet védelmére A természet védelmérõl szóló
1996. évi LIII. törvény Bírság összege Ft-ban
1. A gépjármûvel engedély nélkül történõ közlekedés
a) védett természeti területen
b) fokozottan védett természeti területen 38. § (1) bekezdés j) pont a) 150 000
b) 300 000
2. Az engedélyezett közlekedési útról való letérés a védett vagy fokozottan védett természeti területen 38. § (1) bekezdés j) pont 100 000


Az országos közutak kezelésének szabályozásáról szóló 6/1998. (III. 11.) KHVM rendelet

Függelék a 6/1998. (III. 11.) KHVM rendelethez
I. Fogalom meghatározások
I.1. Fogalmak a közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény 47. §-a h)-o), r) és s) pontjai szerint:
h) Út: a gyalogosok és a jármûvek közlekedésére szolgáló közterület, illetõleg magánterület (közút, magánút). Az egyes útfajtáknak és az út részeinek a meghatározására a közúti közlekedés szabályairól szóló jogszabályban (KRESZ) foglaltak az irányadók.
i) Közforgalom elõl elzárt magánút: a sorompóval, kapuval vagy más fizikai eszközzel lezárt, vagy Mindkét irányból behajtani tilos jelzõtáblával jelzett magánút.

Forrás: www.termeszetvedelem.hu