Elalvás a motoron - Soha ne mondd, hogy sohaForrás:
Motorrevü ONLINEÍrta: Thomas Schmieder
Fotó: Somorjai István2009-04-07
A hosszú utazás veszélyes: motorozáskor a monotónia fárasztó és akár pillanatnyi elalváshoz is vezethet. Nézzük meg a dolog hátterét, és hogy hogyan lehet megelőzni! Autópálya, már órák óta. Monoton, nyílegyenes. Állandó a fordulatszám, egyenletes a zúgás a sisakban. Észrevétlenül egy ébrenlét és elalvás közti átmeneti állapotba kerülhetünk. Szemhéjunk lassan, egész lassan elnehezedik, le-lecsukódik. Csak egy pillanatra csukom be a szemem… A sokat motorozók, autózók ismerik az érzést. Már „csak” háromszáz kilométer a célig, a szállás le van foglalva, az édes otthon már csak karnyújtásnyira van. Ezt a keveset már fél fenéken is kibírom! Mivel ott gyorsabb, természetesen az autópályán. Míg egyszer csak a leállósávban találod magad. Teljes sebességgel. Ijesztő, hiszen 130 km/h-ás sebességnél a világ másodpercenként 36 métert tesz meg körülötted. A motor 36 méteren át teljesen kontrollálatlanul rohant előre. Huh, ezt megúsztad. Egy csapásra felébredsz. De nem sokáig. Rövidesen megismétlődik az egész. Csak egy pillanatra csukod be a szemed… és egyszer tényleg eljöhet az utolsó alkalom.
Mindenkinek jobb, ha nem jutsz el idáig. Pedig sajnos gyakran előfordul: a biztosítók vizsgálatai szerint az autópályán megtörtént balesetek egynegyede a pilóta elalvására vezethető vissza.

Ezzel a pillanatnyi elalvás egyik legfontosabb kritériuma is megvan: az út monoton vonalvezetése, a hosszú egyenes szakaszok hosszú menetidővel és alvó útitársakkal súlyosbítva jelentősen növelik az elalvás veszélyét. Bár ez mindenekelőtt az autósokat érinti, de a motorosok sincsenek védve ellene. A kanyargós, odafigyelést igénylő országutakon vagy éppen az alpesi hágókon valószínűleg még a legfáradtabb motoros sem aludt el soha. Az unalmas autópályás szakaszokon viszont ez a veszély sokkal nagyobb. Az ingerszegény környezet, pláne, ha a forgalom is egyenletes, jelentős veszélyforrás. Minden második ilyen típusú baleset a gyér forgalom ideje alatt történik. A napszak szerepe is döntő: az elalvásos balesetek 60 százaléka sötétben következik be, leginkább reggel 5 és 6 óra között, amikor a bioritmus a béka feneke alatt van.
Emellett természetesen az egyéni alkat és kondíció szerepe is nagyon nagy: mennyire fitt a pilóta, illetve mennyi ideje van már talpon, mennyit és milyen jól aludt az elmúlt napokban, hány kilométert hagyott már maga mögött, és mennyi van még hátra. Ráadásul ez a típusú baleset leggyakrabban nem sokkal a cél előtt következik be, amikor az ember éppen már csak haza akar érni. A plexit felhajtva próbál friss levegőhöz jutni, csak az fontos, hogy ébren maradjon. Már nincs sok hátra. És senki nem akar puhánynak látszani.
Biztosabb, ha más stratégiát választunk: kipihenten induljunk el, ne vezessünk éjszaka egy teljes munkanap után (lásd interjúnkat), legalább kétóránként tartsunk szünetet, ilyenkor mozogjunk, igyunk sokat, természetesen nem alkoholt, hanem vizet vagy gyümölcslevet, és együnk eleget. Ha pedig egyszerűen nem megy tovább, akkor feküdjünk le a fűre vagy egy padra: sokszor egy negyedórás alvás csodát tesz! Vagy pedig vegyünk ki egy szobát ott, ahol végleg elfáradtunk. Egy esés garantáltan többe fog kerülni, mint egy ágy a hotelben. A szakértők is megpróbálnak tenni értünk valamit: a sávok szélét jelző keresztben bordázott csíkok hanggal és rezgéssel figyelmeztetik a pilótát arra, hogy elhagyta a sávot. Ilyenkor általában még van idő reagálni.
____________________________________________________________________________
InterjúDr. Sven Rupprecht, a jénai egyetemi klinika neurológusa és alváskutatója gyakorlati tanácsai:? A szabadidő igen értékes – ezért sokan rögtön a napi munka után nyeregbe szállnak. Ilyenkor még fittek vagyunk – mi baj is történhet?! Elég sok minden. Hiszen kora este már nem olyan jó a teljesítőképességünk, a bioritmus lenyugszik, alvásra készül. Aki ilyenkor indul útnak, az hamarosan észre fogja venni, hogy egyre nehezebben tud koncentrálni. Fázik, borzong, égnek a szemei, majd egyszerűen lecsukódnak, és egy szempillantás alatt elalszik – ez az egyik leggyakoribb baleseti ok. Fontos tudni, hogy a szervezet elveszi, amire szüksége van. Mindegy, hogy motorozunk vagy újságot olvasunk – ha egy bizonyos pontot átlépünk, akkor el fogunk aludni.
? Van ideális időpont az utazásra?! Igen, egyértelműen a reggel 7 és 8 óra közötti időszak. Bioritmusunk ilyenkor jön lendületbe – délutánig –, ezután kezd lankadni a figyelem. Ebéd után jó, ha tudunk aludni egy félórát. A legtöbb autópálya-pihenőnél találunk egy árnyas zugot, ami kiválóan megfelel a célra. De ne aludjunk többet 35 percnél, mert különben testünk a mélyalvás fázisába kerül – és ebből már nehezebb frissen ébredni.
? Egy nagy túra előtt érdemes az embernek rápihennie, és úgymond „előre” kialudnia magát?! Sajnos aludni nem tudunk tartalékba. Ennek ellenére az, aki két-három éjszakát átalszik egy hosszú út előtt, az fittebb, és tovább bírja a fáradalmakat.
? Kávé, Red Bull, szénsavas ásványvíz – mit érnek ezek a csodaszerek álmosság ellen?! Csodaszerek nem léteznek. A klasszikus, a kávé valóban hat – rövid távon. A koffein stimulálja az agyat, de csak egy rövid időre. Ugyanezt állítják a nikotinról, de ezt mások vitatják. Egyértelműen dőreség ugyanakkor a szénsavas ásványvíz – hogyan kerülne az oxigén a belekből az agyba? A húsban lévő proteinek is tovább ébren tarthatnak, a szénhidrátok viszont álmosítanak. Ennek ellenére: ha a szervezet aludni akar, akkor aludni fog. Koffein ide vagy oda.
? Mi van a titkos tippel: plexit fel, és mehetsz tovább?! A friss levegő mindig jót tesz. Legalább kétóránként viszont akkor is szünetet kell tartani és meg kell mozgatni a tagjainkat. Álljon itt egy kiegészítő információ az allergia elleni szerek használóinak: ezek közül sok szintén álmosít.
_______________________________________________________________________
Üdv,
pancel